 |
Telefon: 375-1564, 375-3591
E-mail: info@computerbooks.hu
Pintér Miklós:
AutoCAD tankönyv és példatár
síkbeli és térbeli rajzokhoz
2006-os verzió
Megjelenés: 2006 március
326 oldal, 4.995
Ft
ISBN: 963 618 343 0
|
A könyv előszava
Amikor bejelentették, hogy az Autodesk minden évben új
verziót ad ki az elterjedten használt programjaiból, sokan azt gondolták, hogy
ennyi újdonságot már nem lehet kitalálni a fejlesztéséhez. A jubileuminak is
tekinthető 20. AutoCAD verzió, az AutoCAD 2006, a számos kisebb változtatás
mellett mégis tartalmaz néhány jelentős újdonságot. Természetesen a program
alapjai nagyrészt változatlanok, de a legáltalánosabban használt parancsok
működésében is találhatunk új elemeket.
Az már régóta elfogadott alapigazság, hogy a programok
alkalmazásának elsajátítása akkor a legkönnyebb, ha egy megfelelő ismeretekkel
rendelkező oktató segítségével, tanfolyami keretek között ismerkedünk meg a
tudnivalókkal. Akinek erre valamilyen oknál fogva nincs lehetősége,
természetesen egyéni tanulással is képes lehet a program használatára, bár ez a
fajta tanulás sokkal több időráfordítást és energiát követel. Az egyéni tanulás
másik problémája, hogy akik ezt az utat választják, sokszor nem jönnek rá olyan
lehetőségekre, amelyek kissé el vannak rejtve a programban. Ezek a kevésbé
ismert parancsok, beállítások azonban nagyon hasznosak, hiszen egyszerűbbé,
gyorsabbá teszik a rajzolási munkát.
Ez a könyv segít az egyéni tanulás nehezebb útját
választóknak elsajátítani a legfontosabb beállításokat, megismerni az új verzió
újdonságait, valamint a kevésbé ismert lehetőségekről is esik benne szó.
Természetesen azok is eredményesen használhatják, akik valamilyen szervezett
oktatás keretében ismerkednek a programmal. Bár a könyvben nagyobb terjedelemben
szerepelnek az újdonságok, megfelelő mértékben az alapfogalmakról,
beállításokról is esik szó. Ez teszi lehetővé, hogy akár kezdő felhasználó, akár
egy régebbi verzióról átálló felhasználó számára hasznos lehet a könyv. Hogy
könnyebben meg lehessen találni az újdonságok leírását, ezek a részek eltérő
betűtípussal szedve jelennek meg.
A sokoldalú felhasználhatóságot segíti az is, hogy az angol
és a magyar nyelvű verzió alkalmazói egyaránt használhatják. A régi és új
lehetőségek megismerését nagyszámú példarajz segíti.
A tanulás eredményessége – egyéni vagy szervezett forma
esetén is - elsősorban attól függ, hogy kellő módon begyakorolja-e valaki a
beállítási, rajzolási lehetőségeket. Ehhez teremt lehetőséget a külön fejezetet
alkotó példatár, amely a síkbeli és térbeli rajzoláshoz különböző
szakterületekről tartalmaz példákat. A példák egy része olyan, hogy részletes
utasítások segítenek a gyakorlat megfelelő elvégzésében, a továbbiak már a
parancsok alkalmazásának begyakorlására szolgálnak.
Csaknem két évtizedes AutoCAD oktatói gyakorlat
tapasztalatai kerültek felhasználásra ebben a könyvben. Ez alatt az időszak
alatt számos szakterület művelőit volt szerencsém oktatni, így tudom, hogy az
általános műszaki rajzoláshoz alkalmazható ábrákon kívül, mindenki ki akarja
próbálni, hogyan lehet a saját szakmájának rajzaihoz használni az AutoCAD
programot. A tanfolyamokon találkoztam gépészekkel, építészekkel, mélyépítőkkel,
épületgépészekkel, villamossági szakemberekkel, bútoriparban dolgozókkal,
csőhálózatot tervező és építő szakemberekkel, térképészekkel, muzeológusokkal, a
járműiparban dolgozókkal, vegyészekkel, távközlési hálózatot tervező és építő
szakemberekkel, készülékszerkesztőkkel és még sorolhatnám tovább a különböző
szakterületeket. Tudom, hogy sokan közülük egyéni tanulással, könyvből
sajátítják el a program használatát. Ezért szerepel a papírtér használatánál
térképészeti rajz, az attribútumok alkalmazásánál egyszerű villamossági példa, a
gyakorlatok között pedig építészeti, bútortervezési, épület-asztalosi, stb.
példa is. Hogy a felsorolt szakterületeken eredményesen használható az AutoCAD,
azt a program rugalmassága, testreszabhatósága teszi lehetővé. Hogy ezt az
egyéni igények szerinti beállítást könnyen el lehessen végezni, a könyv végén
mellékletben szerepel az összes rendszerváltozó neve és funkciója. A rövid
meghatározások segítenek eldönteni, hogy a felhasználó mit változtasson meg az
alapbeállításokhoz viszonyítva.
Vissza a lap tetejére
A könyv tartalomjegyzéke
Tartalom
Bevezetés
Használatba vétel
Telepítési információk
Feladatok a telepítés után
A Beállítások... (Options...) párbeszédablak
Fájlok (Files)
Képernyõ (Display)
Megnyitás és mentés (Open and Save)
Nyomtatás és közzététel (Plot and Publish)
Rendszer (System)
Felhasználói beállítások (User Preferences)
Rajzolás (Drafting)
Kijelölés (Selection)
Profilok (Profiles)
Sablonfájlok létrehozása
Szövegstílus létrehozása
Méretstílus létrehozása
A sablonfájl mentése
Rajzolási tudnivalók
Fogalmak
A grafikus képernyõ részei
Az állapotsor használata
Koordináták kijelzése
RASZTER (SNAP)
HÁLÓ (GRID)
ORTO (ORTHO)
POLÁRIS (POLAR)
TRASZTER (OSNAP)
TRKÖVETÉS (OTRACK)
DIN (DYN)
VVAST (LWT)
MODELL (MODEL)
Állapotsori ikonok
Fogók (Grips)
Kijelölések
Billentyûparancsok
Gyors számológép (Quick Calk)
Munkaterület (Workspaces)
Testreszabás (Customize) lap
Átvitel (Transfer) lap
CUI fájlok az MNU és MNS fájlok helyett
Munkaterületek szerkesztése
Súgó (Help)
Info paletta (Info Palette)
Újdonságok áttekintése (New Features Workshop)
Rajzolás
Új rajz kezdése
Rajzoló parancsok
A VONAL (LINE) parancs
A KÖR (CIRCLE) parancs
A VLÁNC (PLINE) parancs
A SOKSZÖG (POLYGON) parancs
A TÉGL (RECTANG) parancs
Az ÍV (ARC) parancs
A DSZÖVEG (DTEXT) parancs
A BSZÖVEG (MTEXT) parancs
Az ELLIPSZ (ELLIPSE) parancs
A PONT (POINT) parancs
A SRAFFOZ (HATCH) parancs
A SUGÁR (RAY) parancs
Az SZVONAL (XLINE) parancs
A TVONAL (MLINE) és a TVSTÍLUS (MLSTYLE) parancs
A TVEDIT (MLEDIT) parancs
A GYÛRÛ (DONUT) parancs
A SKICC (SKETCH) parancs
A REVBUBORÉK (REVCLOUD) parancs
A SPLINE parancs
A TÁBLÁZAT (TABLE) parancs
A TÁBLÁZATSTÍLUS (TABLESTYLE) parancs
Módosítások
A RADÍR (ERASE) parancs
A HOPP (OOPS) parancs
A MÁSOL (COPY) parancs
A TÜKRÖZ (MIRROR) parancs
A PÁRH (OFFSET) parancs
A KIOSZT (ARRAY) parancs
A MOZGAT (MOVE) parancs
A FORGAT (ROTATE) parancs
A LÉPTÉK (SCALE) parancs
A NYÚJT (STRECH) parancs
A METSZ (TRIM) parancs
Az ELÉR (EXTEND) parancs
A MEGTÖR (BREAK) parancs
A LETÖR (CHAMFER) parancs
A LEKEREKÍT (FILLET) parancs
Az EGYBEFÛZ (JOIN) parancs
A HOSSZABBÍT (LENGTHEN) parancs
A TULAJDONSÁGOK (PROPERTIES) parancs
A TULMÁSOL (MATCHPROP) parancs
A VLEDIT (PEDIT) parancs
A FELOSZT (DIVIDE) parancs
A BEOSZTÁS (MEASURE) parancs
Megjelenítések
Rajzok mentése
A GYMENT (QSAVE) parancs
A MENTMINT (SAVEAS) parancs
Automatikus mentés (Automatic save)
Rajzok megnyitása
A MEGNYIT (OPEN) parancs
Részleges megnyitás
Több rajz a képernyõn
Megjelenítés
A ZOOM parancs
A DKNÉZÕ (DSVIEWER) parancs
A TOL (PAN) parancs
A VISSZA (UNDO) parancs
A TELÕRE (MREDO) parancs
A TISZTAKÉPERNYÕBE (CLEANSCREENON) parancs
A PARANCSSORELREJT (COMMANDLINEHIDE) parancs
A VGMÁSOL (COPYCLIP) parancs
A VGBEILL (PASTECLIP) parancs
A KÖZZÉTESZ (PUBLISH) parancs
A KÖZZÉTESZAWEBEN (PUBLISHTOWEB) parancs
Az EKÜLD (ETRANSMIT) parancs
Az FKRIKON (UCSIKON) parancs
A KITAKAR (WIPEOUT) parancs
A MEGJREND (DRAWORDER) parancs
A KÉPMENTÕ (SAVEIMG) parancs
A KÉPÚJRA (REPLAY) parancs
A KIDIA (MSLIDE) parancs
A BEDIA (VSLIDE) parancs
Az FKÖNYV (SCRIPT) parancs
Segédeszközök
A KOORD (ID) parancs
Az RHATÁR (LIMITS) parancs
A MEGJREND (DRAWORDER) parancs
A TÁVS (DIST) parancs
A TERÜLET (AREA) parancs
Az IDÕ (TIME) parancs
A LISTA (LIST) parancs
A STÁTUSZ (STATUS) parancs
A HLISTA (AUDIT) parancs
A HELYREHOZ (RECOVER) parancs
A RAJZHELYREÁLL (DRAWINGRECOVERY) parancs
A TISZTÍT (PURGE) parancs
Az ESZKÖZPALETTÁK (TOOLPALETTES) parancs
A HELYESÍR (SPELL) parancs
Az OBJBEILL (INSERTOBJ) parancs
Az XILLESZT (XATTACH) parancs
Az XREF parancs
Az XRÉSZ (XCLIP) parancs
Az XCSATOL (XBIND) parancs
Az XCLIPFRAME parancs
A CSOPORT (GROUP) parancs
Az ALKTÖLT (APPLOAD) parancs
A SZABVÁNYOK (STANDARDS) parancs
A SZABVÁNYELLENÕRZÉS (CHECKSTANDARDS) parancs
A JELÖLÕ (MARKUP) parancs
Az ÚJLAPKÉSZLET (NEWSHEETSET) parancs
A LAPKÉSZLET (SHEETSET) parancs
Méretek
Méretstílusok
A MÉRETSTÍLUS (DIMSTYLE) parancs
Méretek megadása
A MÉRETHOSSZ (DIMLINEAR) parancs
A MÉRETILLESZT (DIMALIGNED) parancs
A MÉRETÍV (DIMARC) parancs
A MÉRETSUGÁR (DIMRADIUS) parancs
A MÉRETTÖRT (DIMJOGGED) parancs
A MÉRETÁTMÉRÕ (DIMDIAMETER) parancs
A MÉRETSZÖG (DIMANGULAR) parancs
A MÉRETBVONAL (DIMBASELINE) parancs
A MÉRETFOLYTAT (DIMCONTINUE) parancs
A GYMÉRET (QDIM) parancs
A MÉRETKOORD (DIMORDINATE) parancs
A GYMUTATÓ (QLEADER) parancs
A MÉRETKÖZÉP (DIMCENTER) parancs
A TÛRÉS (TOLERANCE) parancs
A –MÉRETSTÍLUS (-DIMSTYLE) parancs
A MÉRETEDIT (DIMEDIT) parancs
A MÉRETSZEDIT (DIMTEDIT) parancs
A MÉRETFELÜLÍR (DIMOWERRIDE) parancs
A MÉRETÚJRACSATOL (DIMREASSOCIATE) parancs
Kiegészítõ tudnivalók a méretekrõl
Blokkok
A blokkok használatáról
A BLOKK (BLOCK) parancs
A BLOKKDEF (WBLOCK) parancs
A -BLOCKDEF (-WBLOCK) parancs
A BEILL (INSERT) parancs
A SZÉTVET (EXPLODE) parancs
A ROBBANT (XPLODE) parancs
A BLOKKIKON (BLOCKICON) parancs
Attribútumok
Az ATTDEF parancs
A BATTEDIT (EATTEDIT) parancs
Az –ATTEDIT parancs
A BATTKEZ (BATTMAN) parancs
A BATTKI (EATTEXT) parancs
A BSZERK (BEDIT) parancs
A BLOCKEDITLOCK rendszerváltozó
Az ATTLÁTH (ATTDISP) parancs
Az ATTKI (ATTEXT) parancs
Design Center
Az ADCENTER parancs
A Design Center méretének változtatása
Az ADCBEZÁR (ADCCLOSE) parancs
Rajzok nyomtatása
Nyomtató (plotter) telepítése
A PLOTTERKEZELÕ (PLOTTERMANAGER) parancs
A PLOT parancs
A nyomtatás tartalma
A NABL (VPORTS) parancs a modelltérben
Papírtér
A PTÉR (PSPACE) parancs
A NABL (VPORTS) parancs a papírtérben
Az MTÉR (MSPACE) parancs
A STÍLUSKEZELÕ (STYLESMANAGER) parancs
Térbeli modellek
3D beállítások
Nézõpontok beállítása
Különleges nézõpontok
A NÉZÕPONT (VPOINT) parancs
A DPNÉZÕPONT (DDVPOINT) parancs
A DNÉZET (DVIEW) parancs
A 3D KERINGÉS (3D ORBIT) eszköztár
A 3DTOL(3DPAN) parancs
A 3DZOOM parancs
A 3DKERINGÉS (3DORBIT) parancs
A 3DFKERINGÉS (3DCORBIT) parancs
A 3DKAMFORG (3DSWIVEL) parancs
A 3DTÁVOLSÁG (3DDISTANCE) parancs
A 3DMETSZ (3DCLIP) PARANCS
A KAMERA (CAMERA) parancs
A NNÉZET (PLAN) parancs
Megjelenítések beállítása
FKR (UCS) beállítások
A rendszerváltozók szerepe
Az ISOLINES rendszerváltozó
A DISPSILH rendszerváltozó
Az OBSCUREDLTYPE rendszerváltozó
A FACETRES rendszerváltozó
Az ÁRNYALÁSMÓD (SHADEMODE) parancs
Szilárdtestek létrehozása
Szilárdtest létrehozása síkbeli rajzból
A LEMEZ (REGION) parancs
A KIHÚZ (EXTRUDE) parancs
A MEGFORGAT (REVOLVE) parancs
Mûveletek elemi testekkel
Az EGYESÍT (UNION) parancs
A KIVON (SUBTRACT) parancs
A KÖZÖSRÉSZ (INTERSECT) parancs
3D lekerekítés
3D letörés
Az ÁTHATÁS (INTERFERE) parancs
Szilárdtestek metszése
A KMETSZET (SECTION) parancs
A SZEL (SLICE) parancs
Vetületek
A TESTNÉZET (SOLVIEW) parancs
A TESTRAJZOL (SOLDRAW) parancs
3D modellek editálása
Az SZTESTSZERKESZT (SOLIDEDIT) parancs
Lapok kijelölése
Lapok kihúzása (Extrude Faces)
Lapok mozgatása (Move Faces)
Lapok eltolása (Offset Faces)
Lapok törlése (Delete Faces)
Lapok forgatása (Rotate Faces)
Lapok szûkítése (Taper Faces)
Lapok színezése (Color Faces)
Lapok másolása (Copy Faces)
Élek színezése (Color Edges)
Élek másolása (Copy Edges)
Dombornyomat (Imprint)
Tisztít (Clean)
Elválasztás (Separate)
Héj (Shell)
Ellenõriz (Check)
Render
A RENDER parancs
Az RANYAG (RMAT) parancs
Az ANYAGTÁR (MATLIB) parancs
Új anyag létrehozása
Képanyag létrehozása
Az UVBEÁLL (SETUV) parancs
Fotorealisztikus sugárkövetett render
Fényforrások, árnyékok
A FÉNY (LIGHT) parancs
Pontszerû fényforrás (Point Light)
Távoli fény (Distant Light)
Reflektorfény (Spotlight)
A HÁTTÉR (BACKGROUND) parancs
Tájkép objektum (Landscape
Object)
A TÁJKÉP (LSNEW) PARANCS
A TKEDIT (LSEDIT) parancs
Jelenetek
A JELENET (SCENE) parancs
Képfájl létrehozása
A KÉPMENTÕ (SAVEIMG) parancs
A KÉPÚJRA (REPLAY) parancs
A FIZJELL (MASSPROP) parancs
A 3DDWFKÖZZÉTESZ (3DDWFPUBLISH) parancs
Példák, gyakorlatok
2D gyakorlatok
3D gyakorlatok
AutoCAD parancsok
Rendszerváltozók
Vissza a lap tetejére
|