Telefon: 375-1564, 375-3591 E-mail: info@computerbooks.hu Kuzmina Jekatyerina - Dr.Tamás Péter-Tóth Bertalan: Windows alkalmazások fejlesztése C++Builder 6 rendszerben e-könyv CD-n Megjelenés: 2004 november 3.900,- Ft ISBN: 963 618 326 0

A könyv előszava

Előszó
A ComputerBooks kiadó gondozásában ez a mű e-könyvként (elektronikus könyvként) jelenik meg. Ez napjainkban még szokatlan formája az informatikai szakkönyveknek, azonban a jövőben egyre inkább ez a papírtakarékos megoldás kerülhet előtérbe.

A Borland C++ Builder gyors alkalmazásfejlesztő környezet (RAD Rapid Application Development) a hazánkban rendkívüli népszerűségnek örvendő Delphi (Kylix) rendszer "ikertestvérének" tekinthető. A C++ Builder szerencsésen egyesíti magában Windows és a Linux alkalmazások készítését segítő grafikus fejlesztői környezetet és a C++ nyelvre alapozott, teljesen objektum-orientált programnyelvi fordítót. A rendszer támogatja a legújabb technológiákat, az Internet-alkalmazások készítését, a multimédiás megjelenítést, az ügyfél-kiszolgáló adatbázis-kezelést stb.
Joggal állíthatjuk, hogy a C++ Builder az egyik leghatékonyabb alkalmazásfejlesztő eszköz, amely C++ alapú forrásnyelvi fordítóprogrammal, komponensalapú felépítéssel (VCL), és testre szabható adatbázis-hozzáférési lehetőséggel rendelkezik. A rendszer része egy másik komponenskönyvtár is (CLX), mellyel Windows környezetben Linux operációs rendszerre fejleszthetünk. A CLX-re alapozott forrásnyelvű programból a Linux renszerben működő Kylix fordító segítségével Linux alkalmazást készíthetünk.
A könyvben a Windows alatti programozás tanítását tűztük célként magunk elé, ezért csak a VCL-komponensekkel foglalkoztunk. Mivel a CLX-építőelemek sokban hasonlítanak a VCL-beli párjukra, a Windows programozásban jártasságot szerzett Olvasó gyorsan megismerkedhet a Linux alatti fejlesztés eszközeivel.

A programozóknak készült könyvünk elsősorban középhaladó szintű ismereteket tartalmaz. Az egyes témakörök tárgyalásakor feltételeztük a C++ nyelvben való jártasságot.
Az e-könyv, melyet az Olvasó a számítógépén fellapozott, elsősorban a középhaladó programozók igényeinek megfelelően, programozási megoldásokkal és alapvető Windows alkalmazásfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. A fejezetek között található néhány olyan is, amely inkább a haladó programozók érdeklődésére tarthat számot, mint a komponensalapú modellek, az Internet, a kiszolgáló-ügyfél megoldások, a speciális térbeli grafikai lehetőségek stb.

Röviden tekintsük át, mi található a könyvben!
Bevezetésként - elsősorban a kezdő felhasználók igényeit szem előtt tartva - bemutatja, hogyan lehet MS-DOS- és Windows-alapú alkalmazásokat készíteni a C++ Builder segítségével. Az alkalmazáskészítés lépéseit tárgyaló fejezet egyúttal felveti a könyvben megválaszolt kérdéseket is.
A könyv súlypontját a C++ Builder Windows programozási lehetőségeit bemutató fejezetek képezik. Az Olvasó megismerkedhet a Windows programozás eszköztárával: a Windows programok működésével, a formmal (űrlappal), mint a Windows alkalmazások alapobjektumával. A Windows alkalmazásokban az ún. vezérlők tartják a kapcsolatot a felhasználó és a program között. A C++ Builder rendszerben az újrafelhasználható programelemek, a komponensek biztosítják a vezérlők objektum-orientált kezelését. Ez a fejezet az alapvezérlők (menük, gombok, szövegszerkesztők, listák, időzítő) és a speciális célra használható komponensek használatára vonatkozó ismeretek tárháza. A fejezetet néhány haladó szintű Windows programozási megoldás zárja, mint például a futás közbeni komponens-létrehozás.
Külön fejezet foglalkozik az alkalmazás- és a párbeszédablakok kialakításának lehetőségeivel, ahol megismerteti az Olvasót a C++ Builder többablakos alkalmazások létrehozását segítő eszközeivel.
Mivel a Windows grafikus felhasználói felületű operációs rendszer, alapvető szerepe van a grafika megjelenítésének. Bemutatjuk a rendszerben használható alapvető grafikus megoldásokat, a grafikus vezérlőket és a Canvas objektumot.A Windows kétdimenziós periféria-független grafikus alprogramrendszerének (GDI) programozásához a C++ Builder jelentős támogatást nyújt.
Egy fejezet áttekinti az újrafelhasználható programelemekkel kapcsolatos megoldásokat. Megismerkedhetünk a dinamikusan szerkeszthető könyvtárak (Dynamic Link Library) használatával és létrehozásával. A fejezet második témakörét a (natív) komponensek készítéséhez és kezeléséhez szükséges tudnivalók képezik, majd a harmadik rész fókuszában a COM (Component Object Model) technológia áll. Az ehhez kapcsolódó Microsoft megoldások, mint az OLE és az ActiveX témakörei, messze túlnyúlnak könyvünk keretein. Az alapok áttekintése azonban segítséget nyújthat az Olvasónak a további tájékozódáshoz.
Könyvünk a C++ Builder adatkezelési lehetőségeit is csokorba gyűjti, a napjainkban egyre terjedő adatbázis-szemléletű megoldásokra helyezve a hangsúlyt. Jelen könyvben a helyi (asztali) relációs adatbázis-kezelési megoldásokkal ismerkedhet meg az Olvasó. Az adatbázisokkal való kapcsolattartás eszközei közül a fejezet bemutatja a Borland Database Engine (BDE) adatbázismotort, míg a C++ Builder 6 további lehetőségeit csak áttekinti.
A C++ Builder programozással foglalkozó könyvünk a speciális alkalmazásfejlesztési megoldások leírását tartalmazza. A multimédia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő informatikai területe. A C++ Builder rendszer több szinten támogatja a multimédiás alkalmazások kialakítását. A fejezet megismerteti az Olvasót az alapvető képmegjelenítő és hangfelvétel-lejátszó vezérlők kezelésével és használatával. Ma már egyetlen alkalmazás sem piacképes esetérzékeny súgó nélkül. A Windows rendszerben használt súgóállományok készítésének sajátos technológiája is a fejezet témája. A Windows rendszer egyéb lehetőségeinek használata is bemutatásra kerül, mint például a többszálú alkalmazások készítése, vagy a rendszeradatbázis programból történő kezelése.
A C++ Builder a C++ nyelvre épülő fejlesztőeszköz, melynek rokonai a Borland Delphi és a Borland C++ rendszerek. A Builder a Delphi - Object Pascal nyelven készült - Vizuális komponenskönyvtárát (VCL - Visual Component Library) használja. Ehhez azonban a C++ nyelv lehetőségeit felhasználva kapcsolatot kellett teremteni az Object Pascal nyelvvel. Az utolsó fejezet a nyelvi kapcsolat kialakításának olyan részleteivel foglalkozik, melyek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy komolyabb alkalmazásokat fejlesszünk. A fejezet áttekinti a Delphi-típusoknak megfelelő C++ Builder típusokat, a Delphi modulok elérésének lehetőségeit, a VCL osztály-hierarchiájának használatát, a kivétel-kezelési megoldásokat és a VCL komponensek adattároló osztályait.
A könyv függeléke, amely tartalmazza a 3D-s Open GL grafikus alprogramrendszer ismertetését, valamint az SQL nyelv lehetőségeinek bemutatását, PDF-formátumban került az adathordozóra.

Könyvünk elkészítésekor a C++ Builder 6 Enterprise verzióra támaszkodtunk, azonban a példaprogramok többsége a Professional és a Standard, illetve a régebbi verziók alatt is működőképes.
A Borland Magyarország Kft jóvoltából a CD-re a Borland C++ Builder 6 Enterprise próbaverziója is felkerült.

Vissza a lap tetejére

A könyv tartalomjegyzéke

Előszó

1. Bevezetés

2. Ismerkedés a C++ Builder rendszerrel

2.1. Konzolalkalmazások készítése
2.2. Vizuális alkalmazás-fejlesztés
2.2.1. A felhasználói felület kialakítása
2.2.2. Az eseményvezérelt kód megírása

3. A C++ Builder mint a Windows programozás eszköze

3.1. Eseményvezérelt programépítés
3.1.1. A Windows alkalmazások szerkezete
3.1.2. A projekt
3.1.3. A TApplication osztály
3.1.4. A TApplicationEvents osztály
3.1.5. Az üzenetek szerkezete
3.1.6. Az alkalmazások környezete
3.1.6.1. A TScreen osztály lehetőségei
3.1.6.2. A TMouse osztály használata
3.2. Az alkalmazások ablaka
3.2.1. Az ablakok eseményeinek kezelése
3.2.1.1. Az ablak létrehozása, zárása, lebontása
3.2.1.2. Az ablak megjelenése és aktiválása
3.2.1.3. Billentyű- és egérkezelés az ablakban
3.2.1.4. További ablakesemények
3.2.2. Ablakok tulajdonságai
3.2.2.1. Az ablakok elhelyezkedése
3.2.2.2. Az ablakok megjelenése
3.2.2.3. Az ablakok "működése"
3.2.3. Ablakkezelő metódusok
3.2.3.1. Metódusok az ablakok létrehozására és lebontására
3.2.3.2. Ablak-megjelenítő metódusok
3.2.3.3. Egyéb ablakkezelő metódusok
3.2.4. A keret, mint a vezérlők tárolója
3.3. A vezérlőkről röviden - alapvezérlők
3.3.1. Menük használata
3.3.1.1. Az ablakmenü és a felbukkanó menü
3.3.1.2. Menük létrehozása a menütervezővel
3.3.1.3. A menü és a C++ Builder program
A főmenük
A felbukkanó menü
A menüelemek
3.3.1.4. Menük kezelése a programból
3.3.2. Vezérlőgombok
3.3.2.1. A Button (nyomógomb) vezérlő
3.3.2.2. A CheckBox (jelölőnégyzet) vezérlő
3.3.2.3. A RadioButton (választógomb) vezérlő
3.3.3. A ScrollBar vezérlő
3.3.4. Szövegmegjelenítők
3.3.4.1. A Label (címke) vezérlő
3.3.4.2. Az Edit (szövegszerkesztő szövegmező) vezérlő
3.3.4.3. A Memo (többsoros szövegszerkesztő)
3.3.5. Listás vezérlők
3.3.5.1. A ListBox (lista) vezérlő
3.3.5.2. A ComboBox (kombinált lista) vezérlő
3.3.6. Csoportosító vezérlők
3.3.6.1. A GroupBox (csoportablak) vezérlő
3.3.6.2. Panel (tábla) vezérlő
3.3.7. Az időzítő
3.4. Speciális vezérlők
3.4.1. Grafikus vezérlőgombok, billentyűzetgyorsítók
3.4.2. Görgetősáv jellegű különleges vezérlők
3.4.3. Speciális szövegmegjelenítők és -szerkesztők
3.4.4. Lista típusú különleges vezérlők
3.4.5. Speciális vezérlőtároló komponensek
3.4.6. Információk táblázatos megjelenítése
3.4.7. Speciális naptárvezérlők
3.5. Formok és vezérlők programból történő létrehozása
3.5.1. Formok dinamikus kezelése
3.5.2. Vezérlők futás közben történő létrehozása
3.5.3. A dinamikusan létrehozott elemek eseményei
3.5.4. Dinamikusan létrehozott elemek tömbje

4. Többablakos alkalmazások kialakítása

4.1. Párbeszédablakok
4.1.1. Modális és nem modális párbeszédablakok
4.1.2. Egyszerű szerkezetű párbeszédablakokhasználata
4.1.2.1. Az üzenetablakok
4.1.2.2. Egyszerű adatbeviteli párbeszédablakok
4.1.3. Általános párbeszédablakokhasználata
4.1.3.1. Fájlkezelő általános párbeszédablakok
4.1.3.2. Betűtípus beállító általános párbeszédablak
4.1.3.3. Színbeállító általános párbeszédablak
4.1.3.4. Nyomtatással kapcsolatos általános párbeszédablakok
4.1.3.5. Szövegkezelő általános párbeszédablakok
4.1.4. Párbeszédablakok speciális vezérlői
4.1.4.1. A regiszterfül (TabControl) vezérlő
4.1.4.2. A regiszter (TPageControl) vezérlő
4.1.5. Előkészített párbeszédablak-minták
4.1.6. Az objektumraktár (Object Repository)
4.1.6.1. Az ablakminták használata
4.1.6.2. Az objektumraktár használata
4.2. Speciális felépítésű alkalmazások
4.2.1. SDI alkalmazások
4.2.2. MDI alkalmazások
4.2.2.1. MDI-form és MDI-gyermek készítése
4.2.2.2. Az MDI gyermekablakok kezelése és elrendezése
4.2.2.3. Menük MDI ablakban
4.2.2.4. Az ablakok bezárása
4.2.3. Alkalmazáskészítő varázslók

5. Grafikus megjelenítés a C++ Builder programokban

5.1. Alapvető grafikus eszközök
5.1.1. Színek
5.1.2. Rajzolási módok
5.1.3. Alapeszközök
5.1.3.1. A toll (TPen)
5.1.3.2. Az ecset (TBrush)
5.1.3.3. A betűtípus (TFont)
5.1.3.4. A képek (TPicture)
5.2. Grafikus vezérlők használata
5.2.1. Geometriai alakzatok megjelenítése
5.2.2. Képek megjelenítése
5.2.3. Képlisták
5.2.4. Grafikonok megjelenítése
5.3. A Canvas tulajdonság használata
5.3.1. A TCanvas típusú objektumok alapjellemzői
5.3.1.1. Objektumok kirajzolásának határai (ClipRect)
5.3.1.2. Az eszközkapcsolat-leíró
5.3.1.3. Koordináta-rendszerek
5.3.2. Rajzolás a TCanvas típusú objektum felhasználásával
5.3.2.1. Képpontgrafika
5.3.2.2. Rajzolás tollakkal
5.3.2.3. Festés a rajzvásznon
5.3.2.4. Írás a rajzvászonra
5.3.2.5. Bitképek megjelenítése
5.4. Kirajzolás és újrafestés Windows alkalmazásokban
5.5. Nyomtatás

6. Újrafelhasználható programelemek készítése

6.1. Dinamikusan szerkeszthető könyvtárak (DLL)
6.1.1. DLL készítése
6.1.2. A DLL felhasználása
6.1.2.1. Statikus és dinamikus importálás
6.1.2.2. A DLL-projekt futtatható alkalmazáshoz való kapcsolása
6.1.3. A DLL használatának további lehetőségei
6.1.3.1. A DLL működésének felügyelete
6.1.3.2. A DLL és a memória
6.1.3.3. Form tárolása DLL-ben
6.1.3.4. Erőforrások tárolása DLL-ben
6.2. Komponensek készítése
6.2.1. A package programmodul
6.2.2. A komponenskészítés alapismeretei
6.2.2.1. A komponensek származtatása
6.2.2.2. A komponensek építőelemei
6.2.2.3. A komponensek tesztelése
6.2.3. Komponensek létrehozásának lépései
6.2.4. Komponenskészítés lépésről-lépésre
6.3. COM technológia, OLE megoldások és ActiveX-vezérlők
6.3.1 A COM technológia alapjai
6.3.1.1. Kapcsolat COM-objektumokkal - az interfész
6.3.1.2. A COM-kiszolgálók típusai
6.3.1.3. A típuskönyvtár és az aktív sablonkönyvtár
6.3.1.4. Az osztálygyár
6.3.1.5. A COM-objektumok és programszálak
6.3.1.6. A COM-objektumok és regisztrációs adatbázis
6.3.2. A COM használata a C++ Builder-ben
6.3.3. ActiveX-, ActiveForm-vezérlő készítése és használata
6.3.4 Kiszolgálók (az Excel és a Word) kezelése
6.3.4.1 Az Excel és az OLE-automatizmus
6.3.4.2 A Word kezzelése TOleServer típusú komponenssel
6.3.5. Dokumentumok csatolása és beágyazása
6.3.5.1. Az OLEContainer komponens által kezelt dokumentum
6.3.5.2. Az OLEContainer komponens működése
6.3.5.3. Az OLEContainer és az alkalmazás menüi

7. Adatkezelés C++ Builder-ben

7.1. Fájlkezelés
7.1.1. Állománytípusok
7.1.1.1. Szöveges állományok
7.1.1.2. Bináris állományok
7.1.1.3. A fájlkezelés lépései
7.1.2. Szabványos C/C++ fájlkezelés
7.1.3. A szabványos C++ fájlkezelése
7.1.3.1. Adatbeviteli műveletek végzése az istream tagfüggvényekkel
7.1.3.2. Adatkiviteli műveletek végzése az ostream tagfüggvényekkel
7.1.4. Windows szintű fájlkezelés
7.1.5. Lemezek és könyvtárak használata
7.1.5.1. Lemezadatok lekérdezése
7.1.5.2. Könyvtárak használata
7.1.5.3. Állományok adatai
7.2. VCL adatfolyamok (streams) kezelése
7.2.1. Lemazállomány-adatfolyam (FileStream)
7.2.2. Sztring-adatfolyam (StringStream)
7.2.3. Memória-adatfolyam (MemoryStream)
7.3. Lokális adatbázisok kezelése C++ Builder alkalmazásokból
7.3.1. A BDE (Borland Database Engine)
7.3.2. A relációs adatbázisokról röviden
7.3.3. Logikai nevek (alias) létrehozása a BDE Administrator segítségével
7.3.4. A C++ Builder adatbázisok kezelését segítő vezérlőelemei
7.3.4.1. Adatkészletező (DataSet) vezérlőelemek
7.3.4.2. Az adatforrás vezérlőelem: DataSource
7.3.4.3. A Data Access palettalapon található további vezérlőelemek
7.3.4.4. Adatmegjelenítő komponensek (Data Controls palettalap)
7.3.4.5. Adatbázisform-varázsló
7.3.5. Jelentések készítése (QReport)

8. A Borland C++ Builder további lehetőségei

8.1. Multimédiás alkalmazások készítése
8.1.1. A MessageBeep(), a PlaySound() és az MCI-függvények
8.1.2. Hang nélküli AVI fájlok lejátszása: TAnimation
8.1.3. Animációk készítése hagyományos módszerrel
8.1.4. A médialejátszó: TMediaPlayer
8.2. Vidd és dobd, vagy csatlakoztasd!
8.2.1. A vezérlők "megfogása"
8.2.2. A "vidd és dobd" művelet
8.2.3. A "vidd és csatlakoztasd" művelet
8.3. A vágólap használata
8.4. Többszálú alkalmazások készítése
8.4.1. Programszál-objektumok létrehozása és megszüntetése
8.4.1.1. Programszál-objektumok létrehozása
8.4.1.2. Programszál-objektumok megszüntetése
8.4.2. A programszálak indítása, felfüggesztése és leállítása
8.4.3. Programszálak kezelése
8.4.3.1. A VCL- szinkronizálás
8.4.3.2. A __thread változók
8.4.3.3. A szálak adatkezelése
8.4.3.4. A szálak szinkronizálása
8.5. Rendszerkonfiguráció
8.5.1 A regisztrációs adatbázis kezelése
8.5.2 Az .INI állományok használata
8.6. Súgórendszer készítése C++ Builder alkalmazásokhoz
8.6.1. Súgófájl (.hlp) írása
8.6.1.1. Tematikus állomány létrehozása
8.6.1.2. A projektálomány létrehozása, és a súgófájl fordítása
8.6.1.3. A tartalomfájl létrehozása
8.6.1.4. Tematikus állományok készítése bonyolultabb súgókhoz
8.6.2. Súgófájlok megjelenítése C++ Builder alkalmazásokból
8.6.2.1. A súgófájl nevének megadása
8.6.2.2. A "Mi ez?" kontextmenük és -gombok
8.6.2.3. A súgó párbeszédablakának megjelenítése
8.6.3. Súgóbuborékok, állapotsorok és névjegyek
8.6.4 A HTML-súgó használata

9. A Borland C++ Builder programozási nyelve

9.1. A C++ nyelv bővítése
9.1.1. A Delphi típusainak megfelelő Borland C++ típusok
9.1.1.1. Új egész típusok
9.1.1.2. A Currency és a Comp típusok
9.1.1.3. A TDateTime típus
9.1.1.4. A Set (halmaz) típus
9.1.1.5. A SmallString típus
9.1.1.6. Az AnsiString típus
9.1.1.7. A WideString típus
9.1.1.8. A Variant típus
9.1.1.9. Dinamikus tömbök használata
9.1.1.10. Nyitott tömb paraméterek
9.1.1.11. A DelphiInterface típus
9.1.1.12. Típuskonverziós függvények
9.1.2. Deklarációk és a Delphi modulok elérése
9.1.2.1. Függvényhívási konvenciók
9.1.2.2. Változó-deklarációk
9.1.2.3. Általános __declspec bővítések
9.1.2.4. Delphi modulok elérése
9.1.2.5. A beépített assembler használatar
9.1.3. Az osztályok értelmezésének kiterjesztése
9.1.3.1. Tulajdonságok (property) az osztályokban
9.1.3.2. Események (event) az osztályokban
9.1.4. Strukturált kivételkezelés Win32 alatt
9.1.4.1. A __try - __except kivételkezelés
9.1.4.2. A __try - __finally szerkezet
9.2. A vizuális komponensek könyvtára (VCL)
9.2.1. A VCL-hez kapcsolódó nyelvi bővítések
9.2.1.1. VCL-specifikus __declspec bővítések
9.2.1.2. További VCL-specifikus kulcsszavak
9.2.2. VCL-objektumok kezelése
9.2.2.1. Objektumok létrehozása, megszüntetése
9.2.2.2. A VCL-objektumok, mint függvény-argumentumok - RTTI
9.2.2.3. Üzenetkezelő metódusok
9.2.2.4. VCL-szintű kivételkezelés
9.2.3. Az objektum-orientált adattárolási lehetőségek áttekintése
9.2.3.1.Sorok és vermek
9.2.3.2. Adatok listás tárolása
9.2.3.3. A TCollection objektumgyűjtemény

Függelék 1: OpenGL garfika (pdf)

Függelék 2: Local SQL összefoglaló (pdf)

Irodalomjegyzék

Vissza a lap tetejére