Telefon: 375-1564, 375-3591 E-mail: info@computerbooks.hu Kuzmina jekatyerina - Dr. Tamás Péter - Tóth Bertalan: Programozzunk Delphi 7 rendszerben! - Interaktív CD melléklettel Megjelenés: 2003 július 480 oldal, 3.860,- Ft ISBN: 963 618 307 4

A könyv előszava

A Borland Delphi rendszer olyan, gyors alkalmazásfejlesztő környezet (RAD Rapid Application Development), amely hazánkban rendkívüli népszerűségnek örvend. A Delphi (és testvére a Kylix) szerencsésen egyesíti magában a Windows és a Linux alkalmazások készítésére szolgáló grafikus fejlesztői környezetet és a teljesen objektum-orientált programnyelvi fordítót. A rendszer támogatja a legújabb technológiákat, az Internet-alkalmazások készítését, a multimédiás megjelenítést, az ügyfél-kiszolgáló adatbázis-kezelést stb.

Ha csak a főbb tulajdonságokat tekintjük, azt találjuk, hogy a Delphi az egyik leghatékonyabb alkalmazásfejlesztő eszköz, amely Object Pascal alapú forrásnyelvi fordítóprogrammal, komponensalapú felépítéssel (VCL), és testre szabható adatbázis-hozzáférési lehetőséggel rendelkezik. A rendszer része egy másik komponenskönyvtár is (CLX), mellyel Windows környezetben Linux alkalmazást fejleszthetünk. A CLX-re alapozott forrásnyelvű programból a Linux renszerben működő Kylix fordító segítségével Linux alkalmazást készíthetünk.

Könyvünk elkészítésekor a Delphi 7 Enterprise verziót használtuk, azonban a példaprogramok többsége a régebbi verziók alatt is működőképesek.

A Delphi rendszer szerteágazó funkcióinak programban történő egyesítése nem túl bonyolult programozói feladat, nehézséget jelent azonban ezen elemek összefoglaló áttekintése. Az egyes területek dokumentációja külön-külön is kötetekre rúg, így azok teljes részletességgel történő ismertetésétől el kellett tekintenünk. Egy adott témáról - esetünkben a Delphi rendszerről - szóló könyv készítésekor fontos szem előtt tartani azt, hogy kihez, és milyen céllal szólnak a papírra vetett információk.

Jelen könyv a kezdő- és középhaladó programozóknak készült, egyesítve a tankönyvek és példatárak előnyeit. A Delphi rendszer azon legfontosabb elemei, melyek egyaránt használhatók a Windows és a Linux rendszerek programozásában, papírra kerültek. A speciálisan Windows technológiával foglalkozó fejezetek a CD-mellékleten kaptak helyet. A könyvhöz csatolt CD-melléklet azon túl, hogy megkíméli az Olvasót a példák unalmas begépelésétől, a kitűzött feladatok megoldását is tartalmazza. Ugyancsak megtalálható itt egy tesztprogram, amely tudásának felmérésében segíti az olvasót.
A Borland Delphi rendszer olyan, gyors alkalmazásfejlesztő környezet (RAD Rapid Application Development), amely hazánkban rendkívüli népszerűségnek örvend. A Delphi (és testvére a Kylix) szerencsésen egyesíti magában a Windows és a Linux alkalmazások készítésére szolgáló grafikus fejlesztői környezetet és a teljesen objektum-orientált programnyelvi fordítót. A rendszer támogatja a legújabb technológiákat, az Internet-alkalmazások készítését, a multimédiás megjelenítést, az ügyfél-kiszolgáló adatbázis-kezelést stb.

Ha csak a főbb tulajdonságokat tekintjük, azt találjuk, hogy a Delphi az egyik leghatékonyabb alkalmazásfejlesztő eszköz, amely Object Pascal alapú forrásnyelvi fordítóprogrammal, komponensalapú felépítéssel (VCL), és testre szabható adatbázis-hozzáférési lehetőséggel rendelkezik. A rendszer része egy másik komponenskönyvtár is (CLX), mellyel Windows környezetben Linux alkalmazást fejleszthetünk. A CLX-re alapozott forrásnyelvű programból a Linux renszerben működő Kylix fordító segítségével Linux alkalmazást készíthetünk.

Jelen könyvünk elkészítésekor a Delphi 7 Enterprise verziót használtuk, azonban a példaprogramok többsége a régebbi verziók alatt is működőképes.

A Delphi rendszer szerteágazó funkcióinak programban történő egyesítése nem túl bonyolult programozói feladat, nehézséget jelent azonban ezen elemek összefoglaló áttekintése. Az egyes területek dokumentációja külön-külön is kötetekre rúg, így azok teljes részletességgel történő ismertetésétől el kellett tekintenünk. Egy adott témáról - esetünkben a Delphi rendszerről - szóló könyv készítésekor fontos szem előtt tartani azt, hogy kihez, és milyen céllal szólnak a papírra vetett információk.

A könyv a kezdő- és középhaladó programozóknak készült, egyesítve a tankönyvek és példatárak előnyeit. A Delphi rendszer azon legfontosabb elemei, melyek egyaránt használhatók a Windows és a Linux rendszerek programozásában, papírra kerültek. A speciálisan Windows technológiával foglalkozó fejezetek a CD-mellékleten kaptak helyet. A könyvhöz csatolt CD-melléklet azon túl, hogy megkíméli az Olvasót a példák unalmas begépelésétől, a kitűzött feladatok megoldását is tartalmazza. Ugyancsak megtalálható itt egy tesztprogram, amely tudásának felmérésében segíti az olvasót.

Vissza a lap tetejére

A könyv tartalomjegyzéke

Előszó

1.Bevezetés

2. Az Object Pascal nyelv
   2.1. Az Object Pascal nyelv elemei
          2.1.1. A nyelv jelkészlete
          2.1.2. Foglalt szavak
          2.1.3. A program utasításai és sorai
          2.1.4. Azonosítók
          2.1.5. Számok
          2.1.6. Szövegkonstansok
          2.1.7. Címkék
          2.1.8. Operandusok
          2.1.9. Operátorok
          2.1.10. Kifejezések
          2.1.11. A programozó megjegyzései a programban
   2.2. Object Pascal programok felépítése
   2.3. Adattípusok és deklarációk
          2.3.1. Egyszerű adattípusok
                    2.3.1.1. Sorszámozott típusok
                    2.3.1.2. Valós típusok
          2.3.2. A string típus
          2.3.3. Strukturált típusok
                    2.3.3.1. Struktúrált típusok tömörített tárolása
                    2.3.3.2. Típusok mérete
                    2.3.3.3. Tömbtípusok
                    2.3.3.4. Rekordtípusok
                    2.3.3.5. Halmaz
                    2.3.3.6. Állománytípusok
                    2.3.3.7. Osztály és osztály-referencia
                    2.3.3.8. Az interface, a többszörös öröklés eszköze
          2.3.4. Mutatók
          2.3.5. Az eljárástípus
          2.3.6. A variáns típus
          2.3.7. Típusdefiníció
                    2.3.7.1. A type használata bonyolultabb típusok esetén
          2.3.8. Konstansok (const)
                    2.3.8.1. Típusos konstansok

          2.3.9. Azonos és kompatibilis típusok
                    2.3.9.1. Típusok azonossága
                    2.3.9.2. Típusok kompatibilitása
                    2.3.9.3. Értékadási kompatibilitás
                    2.3.9.4. Típuskonverzió
   2.4. Object Pascal kifejezések
          2.4.1. Egy- és kétoperandusú műveletek
          2.4.2. Elsőbbségi szabályok
          2.4.3. Műveletek csoportosítása
                    2.4.3.1. Aritmetikai műveletek
                    2.4.3.2. Logikai műveletek
                    2.4.3.3. Bitenként végzett logikai műveletek
                    2.4.3.4. Összehasonlító (relációs) műveletek
          2.4.4. Karaktersorozatok összekapcsolása
          2.4.5. Halmazműveletek
                    2.4.5.1. Halmazok egyesítése, metszete és különbsége
                    2.4.5.2. Halmazkezelő eljárások
                    2.4.5.3. Halmazokra vonatkozó vizsgálatok
          2.4.6. Műveletek mutatókkal
          2.4.7. Osztályok és interface-ek operátorai
   2.5. Konzol-alkalmazások alapvető I/O műveletei
          2.5.1. Szöveges megjelenítés - a write() és a writeln() eljárások
                    2.5.1.1. Szöveg kiírása
                    2.5.1.2. Egész típusú adatok megjelenítése
                    2.5.1.3. Valós értékek kiírása
                    2.5.1.4. Logikai értékek kiírása
          2.5.2. Olvasás billentyűzetről - a read() és a readln() eljárások
                    2.5.2.1. Számok beolvasása
                    2.5.2.2. Karakteres adatok bevitele
   2.6. Az Object Pascal nyelv utasításai
          2.6.1. Egyszerű utasítások
                    2.6.1.1. Az üres utasítás
                    2.6.1.2. Az értékadó utasítás
                    2.6.1.3. A goto utasítás
                    2.6.1.4. Eljáráshívás
          2.6.2. Strukturált utasítások
                    2.6.2.1. Összetett utasítás (blokk)
                    2.6.2.2. Feltételes utasítások
                    2.6.2.3. A case utasítás
                    2.6.2.4. Ciklusutasítások
                    2.6.2.5. A with utasítás
                    2.6.2.6. A kivételkezeléssel kapcsolatos utasítások
  2.7. Alprogramok használata
          2.7.1. Az alprogramok szerkezete és helye az Object Pascal programban
                    2.7.1.1. Az alprogramok törzse, kilépés az alprogramból
          2.7.2. Függvények és eljárások
                    2.7.2.1. Eljárások
                    2.7.2.2. Függvények
                    2.7.2.3. A függvények és az eljárások összehasonlítása
                    2.7.2.4. Rekurzív alprogramok
          2.7.3. Változók az alprogramokban
                    2.7.3.1. Lokális deklarációk
                    2.7.3.2. A változónevek érvényességi tartománya
                    2.7.3.3. A változók élettartama
          2.7.4. Alprogramok paraméterei
                    2.7.4.1. Értékparaméterek - az érték szerinti paraméterátadás
                    2.7.4.2. Változó-paraméterek, a cím szerinti paraméterátadás
                    2.7.4.3. Kimenő (out) paraméterek
                    2.7.4.4. Konstans (const) paraméterek
                    2.7.4.5. A paraméterek típusai
                    2.7.4.6. Paraméterek alapértéke
          2.7.5. Alprogramok deklarációja
                    2.7.5.1. Előzetes (forward) deklaráció
                    2.7.5.2. Hívási konvenciók
                    2.7.5.3. Alprogramok importálása
                    2.7.5.4. Alprogramok több változatban (overloading)
   2.8. Modulok az Object Pascalban
          2.8.1. Az Object Pascal modulok felépítése
          2.8.2. A modulok fejléce - hivatkozás a modulokra
          2.8.3. Az interface rész
          2.8.4. Az implementation rész
          2.8.5. Az inicializációs és a lezáró rész
   2.9. Az Object Pascal nyelv speciális lehetőségei
          2.9.1. Dinamikus memória-használat
                    2.9.1.1. A mutató típus és a dinamikus változók
                    2.9.1.2.További memória-kezelő függvények és eljárások
                    2.9.1.3. Műveletek mutatókkal
                    2.9.1.4. Dinamikus tömbök használata
          2.9.2. Szövegek tárolása és feldolgozása
                    2.9.2.1. A statikus helyfoglalású rövid sztringek
                    2.9.2.2. A dinamikus helyfoglalású hosszú sztringek
                    2.9.2.3. A dinamikus helyfoglalású széles karaktersorozatok
                    2.9.2.4. Nullavégű sztringek használata
                    2.9.2.5. Sztringkonstansok erőforrásban
          2.9.3. Az idő és a dátum kezelése
                    2.9.3.1. A dátum/idő lekérdezése, kódolása és felhasználása
                    2.9.3.2. A dátum/idő szöveggé alakítása, illetve feltöltése szövegből
                    2.9.3.3. Kapcsolat más dátum- és időformátumokkal
          2.9.4. A variáns típus használata
                    2.9.4.1. A Variant típus kezelését segítő alprogramok a System modulban
                    2.9.4.2. Variant tömbök kezelése
                    2.9.4.3. Nyitott paraméterek az Object Pascal nyelvben
          2.9.5. A beépített assembler használata
          2.9.6. Matematikai lehetőségek a Delphi-ben
                    2.9.6.1. Egyszerű számítások
                    2.9.6.2. Matematikai függvények
                    2.9.6.3. Adattömbök kezelése és statisztikai számítások
                    2.9.6.4. Véletlen számok használata
           2.10. Objektumok az Object Pascal-ban
                    2.10.1. Az objektumosztályok (class) felépítése
                                2.10.1.1. Adatmezők
                                2.10.1.2. Metódusok
                                2.10.1.3. Tulajdonságok
                    2.10.2. Az adatrejtés elve
                    2.10.3. Osztály-hierarchia kialakítása
                                2.10.3.1. A TObject osztály a közös ős
                                2.10.3.2. A record és a class típus
                                2.10.3.3. Osztályok származtatása
                                2.10.3.4. Statikus metódusok - objektumok zártsága
                                2.10.3.5. Sokalakúság az osztály-hierarchiában
                                2.10.3.6. Absztrakt metódusok használata
                    2.10.4. Az osztályok használatának további lehetőségei
                                2.10.4.1. Osztályoperátorok
                                2.10.4.2. A tulajdonságokról bővebben
                                2.10.4.3. Üzenetkezelés
                                2.10.4.4. Események, eseménykezelők
                    2.10.5. Objektum-interfészek (interfaces)
                    2.10.6. Az objektum-orientált adattárolási lehetőségek áttekintése
                                2.10.6.1. Sorok és vermek
                                2.10.6.2. Adatok listás tárolása
                                2.10.6.3. A TCollection objektumgyűjtemény
           2.11. Kivételek kezelése
                    2.11.1. A kivételkezelés használata
                    2.11.2. Kivételek deklarációja
                    2.11.3. Kivételek kiváltása - a raise utasítás
                    2.11.4. A try...except utasítás
                                2.11.4.1. Kivételek ismételt előidézése
                                2.11.4.2. Beágyazott kivételek
                    2.11.5. A try...finally utasítás
                    2.11.6. Előre definiált kivételek
                    2.11.7. A kivételkezelést támogató eljárások

3. A Delphi mint a Windows programozás eszköze
   3.1. Eseményvezérelt programépítés
          3.1.1. Az alkalmazások szerkezete
          3.1.2. A projekt
          3.1.3. A TApplication osztály
          3.1.4. A TApplicationEvents osztály
          3.1.5. Az üzenetek szerkezete
          3.1.6. Az alkalmazások környezete
                    3.1.6.1. A TScreen osztály lehetőségei
                    3.1.6.2. A TMouse osztály használata
   3.2. Az alkalmazások ablaka
          3.2.1. Az ablakok eseményeinek kezelése
                    3.2.1.1. Az ablak létrehozása, zárása, lebontása
                    3.2.1.2. Az ablak megjelenése és aktiválása
                    3.2.1.3. Billentyű- és egérkezelés az ablakban
                    3.2.1.4. További ablakesemények
          3.2.2. Ablakok tulajdonságai
                    3.2.2.1. Az ablakok elhelyezkedése
                    3.2.2.2. Az ablakok megjelenése
                    3.2.2.3. Az ablakok "működése"
          3.2.3. Ablakkezelő metódusok
                    3.2.3.1. Metódusok az ablakok létrehozására és lebontására
                    3.2.3.2. Ablak-megjelenítő metódusok
                    3.2.3.3. Egyéb ablakkezelő metódusok
          3.2.4. A keret mint a vezérlők tárolója
   3.3. A vezérlőkről röviden - alapvezérlők
          3.3.1. Menük használata
                    3.3.1.1. Az ablakmenü és a felbukkanó menü
                    3.3.1.2. Menük létrehozása a menütervezővel
                    3.3.1.3. A menü és a Delphi program
                                 A főmenük
                                 A felbukkanó menü
                                 A menüelemek
                    3.3.1.4. Menük kezelése a programból
          3.3.2. Vezérlőgombok
                    3.3.2.1. A Button (nyomógomb) vezérlő
                    3.3.2.2. A CheckBox (jelölőnégyzet) vezérlő
                    3.3.2.3. A RadioButton (választógomb) vezérlő
          3.3.3. A ScrollBar vezérlő
          3.3.4. Szövegmegjelenítők
                    3.3.4.1. A Label (címke) vezérlő
                    3.3.4.2. Az Edit (szövegszerkesztő szövegmező) vezérlő
                    3.3.4.3. A Memo (többsoros szövegszerkesztő)
          3.3.5. Listás vezérlők
                    3.3.5.1. A ListBox (lista) vezérlő
                    3.3.5.2. A ComboBox (kombinált lista) vezérlő
          3.3.6. Csoportosító vezérlők
                    3.3.6.1. A GroupBox (csoportablak) vezérlő
                    3.3.6.2. Panel (tábla) vezérlő
          3.3.7. Az időzítő
   3.4. Speciális vezérlők
          3.4.1. Grafikus vezérlőgombok, billentyűzetgyorsítók
          3.4.2. Görgetősáv jellegű különleges vezérlők
          3.4.3. Speciális szövegmegjelenítők és -szerkesztők
          3.4.4. Lista típusú különleges vezérlők
          3.4.5. Speciális vezérlőtároló komponensek
          3.4.6. Információk táblázatos megjelenítése
          3.4.7. Speciális naptárvezérlők
   3.5. Formok és vezérlők programból történő létrehozása
          3.5.1. Formok dinamikus kezelése
          3.5.2. Vezérlők futás közben történő létrehozása
          3.5.3. A dinamikusan létrehozott elemek eseményei
          3.5.4. Dinamikusan létrehozott elemek tömbje
   3.6. Multimédiás alkalmazások készítése
          3.6.1. MessageBeep(), PlaySound() és MCI függvények
          3.6.2. Hang nélküli AVI-fájlok lejátszása: TAnimate
          3.6.3. Animációk készítése hagyományos módszerrel
          3.6.4. Médialejátszó: TMediaPlayer
   3.7. Vidd és dobd, vagy csatlakoztasd!
          3.7.1. Az objektumok "megfogása"
          3.7.2. A "vidd és dobd" művelet
          3.7.3. A "vidd és csatlakoztasd" művelet
   3.8. A vágólap használata
   3.9. Többszálú alkalmazások készítése
          3.9.1. Programszál-objektumok létrehozása és megszüntetése
                    3.9.1.1. Programszál-objektumok létrehozása
                    3.9.1.2. Programszál-objektumok megszüntetése
          3.9.2. A programszál indítása, felfüggesztése és leállítása
          3.9.3. Programszálak kezelése
                    3.9.3.1. A VCL szinkronizálása
                    3.9.3.2. Threadvar változók
                    3.9.3.3. A szálak adatkezelése
                    3.9.3.4. Szálak szinkronizálása

4. Többablakos alkalmazások kialakítása
     4.1. Párbeszédablakok
            4.1.1. Modális és nem modális párbeszédablakok
            4.1.2. Egyszerű szerkezetű párbeszédablakok használata
                      4.1.2.1. Az üzenetablakok
                      4.1.2.2. Egyszerű adatbeviteli párbeszédablakok
           4.1.3. Általános párbeszédablakok használata
                     4.1.3.1. Fájlkezelő általános párbeszédablakok
                     4.1.3.2. Betűtípus-beállító általános párbeszédablak
                     4.1.3.3. Színbeállító általános párbeszédablak
                     4.1.3.4. Nyomtatással kapcsolatos általános párbeszédablakok
                     4.1.3.5. Szövegkezelő általános párbeszédablakok
           4.1.4. Párbeszédablakok speciális vezérlői
                     4.1.4.1. A regiszterfül (TabControl) vezérlő
                     4.1.4.2. A regiszter (TPageControl) vezérlő
          4.1.5. Előkészített párbeszédablak minták
          4.1.6. Az objektumraktár (Object Repository)
                    4.1.6.1. Az ablakminták használata
                    4.1.6.2. Az objektumraktár használata
   4.2. Speciális felépítésű alkalmazások
          4.2.1. SDI alkalmazások
          4.2.2. MDI alkalmazások
                    4.2.2.1. MDI form és MDI gyermek készítése
                    4.2.2.2. Az MDI gyermekablakok kezelése és elrendezése
                    4.2.2.3. Menük MDI ablakban
                    4.2.2.4. Az ablakok bezárása
          4.2.3. Alkalmazáskészítő varázslók

5. Grafikus megjelenítés Delphi programokban
    5.1. Alapvető grafikus eszközök
           5.1.1. Színek
           5.1.2. Rajzolási módok
           5.1.3. Alapeszközök
                     5.1.3.1. A toll (TPen)
                     5.1.3.2. Az ecset (TBrush)
                     5.1.3.3. A betűtípus (TFont)
                     5.1.3.4. A képek (TPicture)
   5.2. Grafikus vezérlők használata
          5.2.1. Geometriai alakzatok megjelenítése
          5.2.2. Képek megjelenítése
          5.2.3. Képlisták
          5.2.4. Grafikonok megjelenítése
   5.3. A Canvas tulajdonság használata
          5.3.1. A Canvas objektum alaptulajdonságai
                    5.3.1.1. Objektumok kirajzolásának határai (ClipRect)
                    5.3.1.2. Az eszközkapcsolat-leíró
                    5.3.1.3. Koordináta-rendszerek
          5.3.2. Rajzolás a Canvas objektum felhasználásával
                    5.3.2.1. Képpontgrafika
                    5.3.2.2. Rajzolás tollakkal
                    5.3.2.3. Festés a rajzvásznon
                    5.3.2.4. Írás a rajzvászonra
                    5.3.2.5. Bitképek megjelenítése
   5.4. Rajzolás és újrafestés Windows alkalmazásokban
   5.5. Nyomtatás

6. Újrafelhasználható programelemek készítése
    6.1. Dinamikusan szerkeszthető könyvtárak (DLL)
           6.1.1. DLL készítése
           6.1.2. A DLL felhasználása
                     6.1.2.1. Import unit készítése
                     6.1.2.2. Statikus és dinamikus importálás
           6.1.3. A DLL használatának további lehetőségei
                     6.1.3.1. A DLL működésének felügyelete
                     6.1.3.2. A DLL és a memória
                     6.1.3.3. Form tárolása DLL-ben
                     6.1.3.4. Erőforrások tárolása DLL-ben
   6.2. Delphi komponensek készítése
          6.2.1. A package programmodul
          6.2.2. A komponenskészítés alapismeretei
                    6.2.2.1. A komponensek származtatása
                    6.2.2.2. A komponensek építőelemei
                    6.2.2.3. A komponensek tesztelése
          6.2.3. Komponensek létrehozásának lépései
          6.2.4. Komponenskészítés lépésről-lépésre

7. Adatkezelés Delphi-ben
    7.1. Fájlkezelés
           7.1.1. Állománytípusok
                     7.1.1.1. Szöveges állományok
                     7.1.1.2. Típusos fájlok
                     7.1.1.3. Típus nélküli fájlok
           7.1.2. A fájlkezelés lépései
                     7.1.2.1. Nulladik lépés: előkészületek
                     7.1.2.2. Első lépés: fájlnyitás
                     7.1.2.3. Második lépés: fájlműveletek
                     7.1.2.4. Harmadik lépés: a fájl lezárása
           7.1.3. Hibakezelés
           7.1.4. Lemezek és könyvtárak használata
                     7.1.4.1. Lemezadatok lekérdezése
                     7.1.4.2. Könyvtárak használata
                     7.1.4.3. Állományok adatai
   7.2. Adatfolyamok (streams) kezelése
          7.2.1. Lemazállományok adatfolyama (FileStream)
          7.2.2. Sztringek adatfolyama (StringStream)
          7.2.3. Memória-adatfolyam (MemoryStream)
   7.3. Lokális adatbázisok kezelése Delphi alkalmazásokból
          7.3.1. A BDE (Borland Database Engine)
          7.3.2. A relációs adatbázisokról röviden
          7.3.3. Az álnevek (alias) létrehozása a BDE Administrator segítségével
          7.3.4. Az eszközpaletta BDE, DataControls és DataAccess lapján található vezérlőelemek használata
                    7.3.4.1. Adatkészletező (DataSet) vezérlőelemek
                    7.3.4.2. A DataSource vezérlőelemről bővebben
                    7.3.4.3. A BDE palettalapon található többi vezérlőelem
                    7.3.4.4. Adatmegjelenítő vezérlőelemek (Data Controls palettalap)
                    7.3.4.5. Adatbázisform-varázsló
          7.3.5. Beszámolók készítése az adatbázis adatai alapján (Rave palettalap)
          7.3.6. ADO
                    7.3.6.1. Az ADO vezérlőelemek
                    7.3.6.2. ADOConnection
          7.3.7. dbExpress

8. Web-alkalmazások fejlesztése
    8.1 Webböngésző alkalmazás létrehozása
    8.2 TCP/IP-illesztőkapuk (sockets)
    8.3 Web Broker technológia: CGI és ISAPI (NSAPI)
          8.3.1 Webkiszolgáló oldali alkalmazások típusai
          8.3.2 Kommunikációs sorrend, űrlapok
          8.3.3 TWebActionItems, TWebResponse, TWebRequest
          8.3.4 Tartalom-összeállítók (TPageProducer, TDataSetPageProducer stb.)
                   8.3.4.1 TPageProducer, TDataSetPageProducer
                   8.3.4.2 TDataSetTableProducer, TQueryTableProducer és a TSQLQueryTableProducer
          8.3.5 WebServices palettalap
    8.4 WebSnap
    8.5 IntraWeb

Irodalomjegyzék

Tárgymutató

F1.Alkalmazások közötti kapcsolatok (CD)

F2. Súgórendszer készítése Delphi alkalmazásokhoz (CD)

F3. Local SQL összefoglaló (CD)

Vissza a lap tetejére