|
|
|
Telefon: 375-1564, 375-3591
E-mail: info@computerbooks.hu
Kuzmina Jekatyerina - Dr. Tamás Péter
- Tóth Bertalan:
Programozzunk VISUAL BASIC rendszerben!
 - Interaktív CD melléklettel
Megjelenés: 2003 június
448 oldal, 3.500,- Ft
ISBN: 963 618 308 2
|
A könyv előszava
- A Microsoft Visual Basic 6.0 rendszer segítségével
a 32-bites Windows rendszerek (95/98/NT/XP) alá fejleszthetünk
alkalmazásokat. A Visual Basic programok objektumokra
épülnek, és az egyes programrészek
eseményvezérelten működnek. Az alkalmazás
készítésekor a moduláris programépítés
elvét követjük, és előre elkészített
építőelemeket (komponenseket) használunk.
A Microsoft a fókuszba állította a Visual
Basic rendszert, ami alkalmas lett az egyszerű alkalmazói
programok fejlesztésére, akár valamelyik
nagy Microsoft termék a WinWord vagy az Excel felügyelete
alatt történő munkára, akár
a professzionális felhasználásra például
újrafelhasználható programkomponensek fejlesztésére.
A Visual Basic-ben majdnem mindent meg lehet oldani, könnyen
gyorsan és hatékonyan.
A fentiek tömören összegzik a Visual Basic azon
jellegzetességeit, melyek megléte biztosítja,
hogy napjainkra a Visual Basic az egyik leghatékonyabb
és legegyszerűbb alkalmazás-fejlesztő
rendszerré nőtte ki magát.
A Visual Basic programnyelv
Az eseményvezérelt programkód kialakításához
a Visual Basic nyelvet használjuk. Az elnevezésben
a Basic szó egy több mint 30 évvel ezelőtt
született programozási nyelvet jelöl. Az eredeti
BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code)
nyelvet a Dartmouth College tanárai dolgozták
ki 1964-ben, azzal a céllal, hogy a diákokat programozásra
oktassák. A nyelv igazi virágzását
a 70-es években érte el, amikor a mikroszámítógépek
alapvető programozási és rendszernyelvévé
lépett elő. A 80-as években az tartotta
életben, hogy a Microsoft a GW-Basic, illetve később
a QBasic nyelvet beépítette az MS-DOS operációs
rendszerébe. Természetesen a Basic nyelv az évek
során egyre bővült, azonban alapvető
jellegzetességei (kis erőforrásigény,
egyszerűen megtanulható stb.), korlátai (interpreteres,
nem támogatja a korszerű programozási módszereket
stb.) megmaradtak.
A Windows 3.1 rendszer megjelenése után a Basic
programozók lelkesen fogadták a Visual Basic 1.0
1991-es megjelenését. Ez a nyelv azonban már
nem az MS-DOS alatt használt QBasic nyelv volt, bár
továbbvitte annak bevált megoldásait.
A Visual Basic a kezdetektől fogva egy vizuális
fejlesztőrendszerre épülő objektum-alapú
nyelv volt. A Windows alkalmazások készítése
azáltal vált gyorssá és egyszerűvé,
például a C-nyelvű fejlesztéshez képest,
hogy a programozó kész építőelemeket
(komponenseket) használva alakíthatja ki saját
alkalmazását. Ezen építőelemek
(.VBX) modulok használata sokkal kevesebb ismeretet igényelt,
mint a hagyományos API-t (alkalmazás-programozói
felületet) használó fejlesztés. A kezdetektől
fogva a Visual Basic programok szemére vetették
a kész alkalmazások relatív lassúbb
működését. Ennek oka, hogy a fejlesztőrendszer
a fordítás során nem gépi kódot
állított elő, hanem egy pszeudo kódot
(P-kód), amelyet dinamikusan szerkeszthető könyvtárban
(DLL) tárolt interpreter értelmezett. Ugyancsak
korlátozta a fejlesztő munkáját,
hogy a VBX komponenseket csak a Visual C++ rendszerrel lehetett
előállítani.
Az évek folyamán a Visual Basic nyelv egyre bővült
és lassan a Microsoft cég technológiai megoldásainak
letéteményesévé vált. Ez azt
jelenti, hogy komponensek segítségével a
kezdő Windows-programozók is felhasználhatják
a legbonyolultabb Windows alatti megoldásokat. Az alábbi
táblázatban összefoglaltuk a Visual Basic
rendszer fejlődését, a táblázatban
nem jelezzük a fejlesztői környezet folyamatos
bővítését:
Visual Basic 1.0, 1991
- VBX komponensek.
Visual Basic 2.0, 1992
- még több VBX komponens.
Visual Basic 3.0, 1993
- két változat (Standard
és Professional Edition),
- adatbázis-kezelés
DAO (Database Access Objects), JET (Joint Engine Technology)
adatbázismotor, ODBC
(Open Database Connectivity) nyitott adatbázis-kapcsolat,
Crystal Report riportkészítő,
- a VBA (Visual Basic for Applications)
megjelenése az Excel rendszerben.
Visual Basic 4.0, 1995
- három változat (32 -bites
Standard, 16- és 32 -bites Professional és
Enterprise Edition),
- 16-bites VBX, és 32-bites
OCX komponensek használata,
- az OLE-automatizáció
(automation) támogatása,
- adatbázis-kezelés: adatkapcsolt
(Data Bound) vezérlők, távoli adatobjektumok
(RDO) és távoli adatvezérlők (RCO)
ügyfél-kiszolgáló rendszerek kialakításához,
- erőforrásfájlok
használatának támogatása,
- Help-fordító,
- Saját osztályok (class)
készítése és tárolása
a .CLS osztálymodulban,
- a VB és a VBA verziók
kompatibilitásának biztosítása,
- a VBScript nyelv megjelenése,
- nyelvi elemek: public és
private deklarációk, with utasítás
stb.
Visual Basic 5.0, 1997
- három 32-bites változat
(Learning, Professional és Enterprise Edition),
- ActiveX-vezérlők
előállításának lehetősége
(.CTL modulok),
- választási lehetőség
a P-kódú és a natív (gépi)
kódú futtatható állományok
készítése között,
- Internet elérést
biztosító komponensek,
- egy sor fejlesztést segítő
újdonság (varázslók, nyomkövetés
támogatása, súgó megjelenése
a program beírásánál
stb.)
- nyelvi elemek: enum konstansok,
addressof operátor stb.
Visual Basic 6.0, 1998
- adatbázis-kezelés: ActiveX
adatobjektumok (ADO), automatikus adatkapcsolás, adatkörnyezet-tervező,
adatriport -tervező,
többszintű adatelérés,
- Internet: WebClass és
dinamikus HTML-lapok tervezésének támogatása
Visual Basic.NET, 2002
- megújult nyelv,
- a Visual Basic új helyet
foglal el a programnyelvek között.
Vissza a lap tetejére
A könyv tartalomjegyzéke
ELŐSZÓ
1.BEVEZETÉS
2. A VISUAL BASIC NYELV
2.1. A Visual Basic nyelv elemei
2.1.1.
A nyelv jelkészlete
2.1.2.
Kulcsszavak
2.1.3.
A program sorai
2.1.4.
Azonosítók
2.1.5.
Számok
2.1.6.
Szövegkonstansok
2.1.7.
Operandusok
2.1.8.
Operátorok
2.1.9.
Kifejezések
2.1.10.
A programozó megjegyzései a programban
2.2. A Visual Basic alkalmazások
felépítése
2.2.1.
Grafikus felhasználói felületű alkalmazás
készítése
2.2.2.
Ablak nélküli Visual Basic alkalmazás készítése
2.2.3.
A Visual Basic programmodulok felépítése
2.2.4.
A minimális Visual Basic alkalmazás
2.3. Változók, konstansok
és adattípusok
2.3.1.
Változók deklarációja
2.3.1.1.
A Private, a Public és a Static változó-deklarációk
2.3.1.2.
A Deftípus utasítások
2.3.1.3.
Implicit deklaráció
2.3.2.
Konstansok a Visual Basic-ben
2.3.3.
Adattípusok
2.3.3.1.
Egész típusok
2.3.3.2.Valós
típusok
2.3.3.3.
A karaktersorozat-típusok
2.3.3.4.
A variáns típus
2.3.3.5.
Statikus tömbök
2.3.3.6.
Dinamikus tömbök
2.3.3.7.
A felhasználói típus
2.3.3.8.
Objektum-referencia
2.3.4.
Típusazonosítás és típuskonverzió
2.3.4.1.
Típusok azonosítása
2.3.4.2.
Típuskonverziók
2.4. Visual Basic kifejezések
2.4.1.
Egy- és kétoperandusú műveletek
2.4.2.
Elsőbbségi szabályok
2.4.3.
A műveletek csoportosítása
2.4.3.1.
Aritmetikai műveletek
2.4.3.2.
Logikai műveletek
2.4.3.3.
Bitenként végzett logikai műveletek
2.4.3.4.
Összehasonlító (relációs) műveletek
2.4.4.
Műveletek karaktersorozatokkal
2.4.5.
Műveletek idő- és dátumadatokkal
2.4.6.
Az osztály-hivatkozás operátor - Is
2.5. Utasítások és
vezérlési szerkezetek
2.5.1.
Szekvencia
2.5.1.1.
Az értékadó utasítás
2.5.1.2.
Eljáráshívás
2.5.1.3.A
With utasítás
2.5.1.4.További
szekvencia-elemek
2.5.2.
Szelekció
2.5.2.1.
Az If utasítás
2.5.2.2.
A Select Case utasítás
2.5.2.3.
A Goto és Gosub utasítások
2.5.3.
Iteráció
2.5.3.1.
A For…Next utasítás
2.5.3.2.
A For Each…Next utasítás
2.5.3.3.
A Do…Loop utasítások
2.5.3.4.
A While…Wend utasítás
2.6. Alprogramok készítése
és használata
2.6.1.
Az alprogramok szerkezete és helye a Visual Basic programban
2.6.1.1.
Kilépés az alprogramból
2.6.2.
Függvények és eljárások
2.6.2.1.
Eljárások
2.6.2.2.
Függvények
2.6.2.3.
A függvények és az eljárások
összehasonlítása
2.6.2.4.
Rekurzív alprogramok
2.6.3.
Változók az alprogramokban
2.6.3.1.
Lokális deklarációk
2.6.3.2.
Modulszintű deklarációk
2.6.3.3.
A változónevek érvényességi
tartománya (hatóköre)
2.6.4.
Az alprogramok paraméterei
2.6.4.1.
Értékparaméterek - az érték
szerinti paraméterátadás
2.6.4.2.
Referencia-paraméterek, a referencia szerinti paraméterátadás
2.6.4.3.
A paraméterek és a függvényértékek
típusa
2.6.4.4.
Opcionális argumentumok
2.6.4.5.
Tetszőleges számú argumentum használata
2.6.4.6.
Nevesített argumentumok használata
2.6.4.7.
DLL-ben tárolt alprogramok hívása
2.6.4.8.
A CallByName() függvény
2.6.5.
Üzleti és pénzügyi számítások
2.7. Objektumok a Visual Basic-ben
2.7.1.
Az objektumok felépítése
2.7.2.
Az előre elkészített objektumosztályok
példányai
2.7.2.1.
Formmásolatok létrehozása
2.7.2.2.
Vezérlőelemek tömbje
2.7.2.3.
Objektumok gyűjteménye (kollekciója, collection)
2.7.2.4.
Rendszerobjektumok és -gyűjtemények
2.7.3.
Objektumok létrehozása a program futása során
2.7.3.1.
Windows alatt regisztrált osztályok elérése
2.7.3.2.
Saját osztályok definiálása
3. A VISUAL BASIC MINT A WINDOWS PROGRAMOZÁS ALAPESZKÖZE
3.1. Eseményvezérelt
programépítés
3.1.1.
Az alkalmazások szerkezete
3.1.2.
A projekt
3.1.3.
A Visual Basic integrált fejlesztői környezete
3.1.3.1
Windows alkalmazás írása Visual Basic-ben
3.2. A form az alkalmazások ablaka
és környezete
3.2.1.
Az űrlap tulajdonságai
3.2.2.
A Form objektum metódusai
3.2.3.
A form eseményei
3.2.4
Az App objektum
3.2.5
A Screen objektum
3.3 A vezérlőelemek használata
3.3.1.
A vezérlők csoportosítása
3.3.1.1.
Alapvezérlők
3.3.1.2.
ActiveX-vezérlők
3.3.2.
A vezérlőkről általában
3.3.2.1.
A vezérlők közös tulajdonságai
3.3.2.2.
A vezérlők működtetése programból
3.3.2.3.
A vezérlők eseményei
3.3.2.4.
A Frame (keret) vezérlő
3.3.3.
Az alapvezérlők használata
3.3.3.1.
A Label (címke) vezérlő
3.3.3.2.
A TextBox (szövegmező) vezérlő
3.3.3.3.
A CommandButton (parancsgomb) vezérlő
3.3.3.4.
A CheckBox (jelölőnégyzet) vezérlő
3.3.3.5.
Az OptionButton (választógomb) vezérlő
3.3.3.6.
A ListBox (lista) vezérlő
3.3.3.7.
A ComboBox (kombinált lista) vezérlő
3.3.3.8.
A ScrollBar (görgetősáv) vezérlők
3.3.3.9.
Menük
3.4. ActiveX-vezérlők használata
3.4.1.
A RichTextBox (bővített szövegmező)
vezérlő
3.4.2.
A MaskEdBox (adatbeviteli sablon) vezérlő
3.4.3.
Az UpDown (léptető) vezérlő
3.4.4.
A Slider (csúszka) vezérlő
3.4.5.
A ProgressBar (munkafolyamat-kijelző) vezérlő
3.4.6.
Az MSFlexGrid (rugalmas táblázat) vezérlő
3.5. Vezérlőtömbök,
objektumgyűjtemények
3.5.1.
Vezérlőtömbök használata
3.5.2.
Objektumgyűjtemények használata
4. PÁRBESZÉDABLAKOK, SDI ÉS MDI ALKALMAZÁSOK
4.1. Párbeszédablakok
használata
4.1.1.
A párbeszédablakok megjelenítése és
tulajdonságaik
4.1.2.
Speciális párbeszédablakok
4.1.2.1.
Névjegy (About Dialog) párbeszédablak
4.1.2.2.
Bejelenkezés (Log In Dialog) párbeszédablak
4.1.2.3.
Opciók beállítása (Options Dialog)
párbeszédablak
4.1.2.4.
Logókép (Splash Screen)
4.1.2.5.
Napi tippek (Tip Of Day) párbeszédablak
4.1.2.6.
További beépített párbeszédablakok
4.1.2.7.
InputBox és MsgBox párbeszédablakok használata
4.1.2.8.
Általános párbeszédablak használata
4.2. A Visual Basic alkalmazáskészítő
varázsló használata
4.3. Párhuzamos munka több
dokumentummal (MDI alkalmazások)
4.3.1.
MDI alkalmazások készítése
4.3.2.
MDI gyermekablakok elrendezése
4.3.3.
Az MDI ablakok menüi
4.3.4.
A Toolbar vezérlő
4.3.5.
MDI alkalmazás készítése
5. A VISUAL BASIC GRAFIKUS LEHETŐSÉGEI, MULTIMÉDIA
5.1. Alapfogalmak
5.1.1.
Koordináta-rendszerek
5.1.1.1.
Állandó léptékű koordináta-rendszerek
5.1.1.2.
Felhasználói léptékű koordináta-rendszerek
5.1.1.3.
A koordináta-rendszerek kezdőpontja
5.1.2.
Színek
5.1.3.
Rajzolási mód
5.1.4.
Vonalvastagság és vonaltípus
5.1.5.
A kifestési stílus
5.1.6.
Bitképek
5.1.6.1.
A Picture objektum
5.1.6.2.
Bitképek betöltése és kimentése
5.1.7.
Betűtípusok
5.1.8.
A hardvereszközök adatai
5.2. Grafikus vezérlők használata
5.2.1.
Vonalhúzás a Line vezérlővel
5.2.2.
Alakzatok rajzolása a Shape vezérlővel
5.2.3.
Bitképek használata az Image vezérlővel
5.3. Rajzolás grafikus metódusokkal
5.3.1.
Rajzolás a grafikus objektumok ablakában
5.3.1.1.
Újrafestés - a Paint esemény és a
Refresh metódus
5.3.1.2.
Állandó grafika, az AutoRedraw tulajdonság
5.3.1.3.
Az érvénytelen területek kezelése -
a ClipControls tulajdonság
5.3.1.4.
Az AutoRedraw, a ClipControls és a rétegek
5.3.1.5.
A rajzolás módjának beállítása,
az aktuális pozíció
5.3.2.
Grafikus metódusok
5.3.2.1.
Az ablak tartalmának törlése
5.3.2.2.
Pontok megjelenítése
5.3.2.3.
Egyenes vonalú alakzatok rajzolása
5.2.3.4.
Görbevonalú alakzatok rajzolása
5.2.3.5.
Szöveges információk megjelenítése
5.2.3.6.
Képek megjelenítése
5.3.3.
Kapcsolat az GDI-vel
5.4. Nyomtatás
5.4.1.
A nyomtatók jellemzői
5.4.1.1.
A nyomtatás minősége
5.4.1.2.
Papírbeállítások
5.4.1.3.
Hardveradatok
5.4.2.
Az form nyomtatása
5.4.3.
Nyomtatás futás közben
5.5. Programkészítés
grafikus metódusokkal
5.5.1.
Programkészítés grafikus metódusokkal
5.5.2.
Bitképek erőforrásban
5.5.3.
Az MSChart komponens
5.6. A Visual Basic mint multimédiás
fejlesztőeszköz
5.6.1.
Médiaállományok lejátszása
az MMControl segítségével
5.6.2.
AVI állományok megjelenítése az Animation
komponenssel
5.6.3.
WAV állományban tárolt hangok lejátszása
API segítségével
5.6.4.
Animációkészítés az ImageList
vezérlővel
5.6.5.
Animáció a PictureClip vezérlővel
6. ALKALMAZÁSOK KÖZÖTTI ADATKAPCSOLATOK
6.1. A vágólap használata
6.2. A dinamikus adatcsere (DDE)
6.2.1.
A hálózati kapcsolatok - NetDDE
6.2.2.
DDE használata a Visual Basic-ben
6.3. Az OLE-tároló csatolt
dokumentumok kezelésére
6.4. Az OLE vidd és dobd (drag
and drop) lehetőségei
6.5. ActiveX-komponensek
6.5.1.
Az OLE-, az ActiveX- és a COM-technológia alapjai
6.5.1.1.
Alapfogalmak
6.5.1.2.
A komponensek típusai
6.5.1.3.
Tulajdonságok, metódusok és események
6.5.1.4.
Származtatási lehetőségek
6.5.1.5.
A kapcsolódási felület (interface),és
a regisztráció
6.5.2.
Önálló kódkomponensek - az OLE-automatizmus
6.5.2.1.
OLE-automatizmus a Microsoft alkalmazásokban
6.5.3.
Programon belüli ActiveX-kódkomponensek
6.5.4.
ActiveX-vezérlők készítése
6.5.5.
ActiveX-dokumentumok készítése
7. A VISUAL BASIC ADATKEZELÉSI LEHETŐSÉGEI
7.1. Hagyományos állománykezelés
7.1.1.
Szekvenciális állományok
7.1.2.
Tetszőleges elérésű állományok
7.1.3.
Bináris állományok
7.1.4.
Elérési korlátozások
7.2. Objektumos állománykezelés
- File System Objects
7.3. Adatbázis-kezelő alkalmazások
készítése
7.3.1.
Az adatbázisokról röviden
7.3.2.
Adatbázis-kezelés ADO (Active Data Objects) segítségével
7.3.2.1.
Adatkezelés az Enterprise eszközök segítségével
7.3.2.2.
Adatkezelés az ADOdc vezérlőelem felhasználásával
3.7.3.3.
Adatelérés az ADODB.Recordset objektum segítségével
7.3.3.
Adatbázis-kezelés "hagyományos"
(nem ADO-alapú) vezérlőelemekkel
7.3.3.1.
A Data vezérlőelem
7.3.3.2.
Az adatkapcsolt vezérlők használata
7.3.4.
A Data Form Wizard használata
7.3.5.
A DataReport jelentéskészítő használata
7.3.6.
Az DAO objektummodell alkalmazása
8. WEB-ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE
8.1 Webböngésző
alkalmazás készítése
8.2. DHTML alkalmazások készítése
8.3 IIS-alkalmazások készítése
8.4. VBScript beágyazása
HTML dokumentumokba
8.5. Internet Transfer vezérlőelem
8.6. Winsock - TCP/IP-illesztőkapu
I
RODALOMJEGYZÉK
TÁRGYMUTATÓ
F1. LOCAL SQL (CD)
F2. A FORMAT FÜGGVÉNY (CD)
F3. SÚGÓRENDSZER KÉSZÍTÉSE
VISUAL BASIC ALKALMAZÁSOKHOZ (CD)
F4. VISUAL BASIC 6 KULCSSZAVAK CSOPORTOSÍTÁSA (CD)
Vissza a lap tetejére
|
|
